(for English, please, scroll below)

 

A Mekkora egy bokor? egy olyan építészeti-oktatási műhely, ahol megtapasztalhatjátok, hogy mi járhatott őseink fejében, amikor először építeni kezdtek maguknak - és hogy min gondolkodik egy építész, amikor tervezni kezd.

 

De mi mindenről tanulunk ezen egyszerű kérdésből fakadó feladatsor mentén?

​

Önmagunkról

Üljünk le körben az osztályteremben! Azáltal, hogy így helyezkedtek el, megfigyelhetitek, hogy hogyan változik meg a tér és a ti érzéseitek. 

Gondoljatok egy bokorra! Ha elképzelitek a részleteit, rájöttök képzeletünk gazdagságára és mérhetetlen nagyságára.

Sőt, a bokorról szóló beszélgetéseink során felfedezhetjük közös elképzeléseinket és különböző tulajdonságainkat.

 

Természeti szerkezetekről

Nézzük meg az élőhelyén, hogy milyen egy bokor!

Ha alaposan, jó közelről szemügyre vesszük, akkor számtalan információt gyűjthetünk róla.

A lehetőségeink mérlegelésével, csoportos döntéshozatallal válasszunk ki egyet!

 

Antropometrikus mérésekről

Hasonlítsuk össze magunkat a bokorral!

Végezzünk méréseket! Ismerjük meg a lépték és a méret fogalmát, tanuljuk meg az antropometrikus mértékegységeket! Mekkora a hüvelykünk, araszunk, lábunk?

Vigyük haza, ehhez azonban fel kell mérnünk a súlyát, a szállítási alternatívákat.

 

Vetületekről

A bokrot bevisszük és épített környezetbe helyezzük.

A bokor helyiségbe (akár szoba, osztályterem, folyosó) illesztésével megtapasztalhatjuk, hogy milyen az, amikor a méreteket tekintve érzékszerveink becsapnak bennünket. Érzékeljük azt is, hogy számunkra hol mi számít hulladéknak.

Mi történik, ha különböző pontokból megvilágítjuk a bokrot? Mit rajzol ki az árnyéka a falon? És a padlón?

Miben lesz más, ha a sarokba helyezzük a fát/bokrot, és mindezt megismételjük? Mit láthatott Monge, amikor vetítési rendszerét kidolgozta?

 

Rajzokról

A bokrot leképezzük, papírra vetjük.

Rajzoljuk meg az bokor árnyékának körvonalait! Mit látunk mi? Mit lát egy építész?

 

Elemekről és kapcsolatukról

Szedjük alkotóelemeire a bokrot!

Milyen részei vannak? Mi a szerepük? Milyen elemekre daraboljuk fel? Ki tudja használni a fűrészt? :)

Milyen kapcsolatban állnak ezek a részek? Mi lesz belőlük?

 

Geometriáról

Milyen tulajdonságok szerint alkothatnak egy csoportot a fáról/bokorról leválasztott részek? 

Mit mutatnak meg az ágak? Milyen hosszú egyenest tudunk kirakni belőlük?

Mire tanítanak minket a levelek? Mennyi levél kell ahhoz, hogy egy levélszőnyegnyi felületet készítsünk?

Találkozhat az ág a levéllel?

Mekkora a termések kupaca?

 

Műszaki mérésekről

Mérjünk, de pontosan!

A bokor részeinek geometriai tulajdonságai segíthetnek nekünk, hogy újabb méréseket végezzünk. Mekkora is ez a bokor? Hossza, felülete, térfogata, tömege? Mit hogyan könnyű mérni?

Mit mivel mér egy építész? Mit számol?

Van hasonlóság az egyes elemek között?

Miben különböznek?

 

Épített szerkezetekről

Építsük vissza a bokrot, csapatban, egymást segítve!

Minden elemet használjatok fel! Tényleg mindent!

Fontos, hogy érjétek el a bokor eredeti méretét, legalább magasságában!

Ha mindez sikerül, akkor megtapasztalhatjátok, hogy milyen alkotni, hogy hogyan válhatnak a részek egésszé, megismerhetitek a természet törvényeit, és átélhetitek, hogy mit érez egy építész, amikor létrehoz egy teret, struktúrát.

 

 

A Mekkora egy bokor? építész alkotóműhely

• az alkotóműhely tematikája 6-10 éves korosztály számára készült, de idősebb korcsoportokkal is működőképes

• bevezeti a résztvevőket az építészet/ a térbeli oktatás rejtelmeibe, mindezt az a közös alkotás élményével, a szaknyelv egyszerű használatával, amelynek megértését az érzékszerveken keresztül történő feldolgozás segíti

• időtakarékos, hiszen a teljes folyamat 7 órát vesz igénybe, így szükség esetén egy nap alatt is teljesíthető, de részekre is osztható. Kiválóan alkalmazható témanapokon, projektheteken pl. fenntarthatósági témahét.

• szinte valamennyi tantárgyhoz csatolható:

• környezetismeret, földrajz: környezetvédelem, fenntarthatóság, újrahasznosítás

• biológia: a fa felépítése, a gyökér, levél, szár részei; az erdő élővilága, fatípusok és jellemzőik

• matematika: mérések, mennyiségek, mértékegységek, geometriai fogalmak

• magyar nyelv és irodalom: történetmesélés, szóbeli-írásbeli szövegalkotás, szókincsbővítés, kommunikáció

• történelem: a fa szerepe az egyes népek kultúrájában, a fa felhasználása az egyes korokban

• idegen nyelv: növényvilág, környezetvédelem szavai, idegen nyelvű történetmesélés

• osztályfőnöki, etika: együttműködés, empátia, tolerancia, stresszoldás, konfliktusmegoldás

• rehabilitációs-fejlesztő órák: érzékszerveken keresztül történő tapasztalás, közös játék általi tanulás, fejlesztési területek: térlátás, rész-egész viszonya, alak-háttér, analízis-szintézis, metakogníció, mozgáskoordináció, finommotorika

• testnevelés: szabad mozgás

• technika: különböző szerszámok használata, építés

• jelentős méretű helyre van szükség (egy átlagos bokor, több mint 1km-t is kitehet, ha egymás mellé fektetjük az ágait)

• kisköltségű, csak néhány szerszámra és kötélre van szükség

• egyszerű feladatokból áll, ahol a pedagógus összefogja és végigkíséri a gyermekek feladatmegoldását, ötleteit, csapatmunkáját, csak akkor lép közbe, ha olyan probléma lép fel, amit a diákok nem tudnak egyedül megoldani. Olyan apró részletekre figyel, hogy „Hol van a fűrész?”

• szembesít minket azzal, hogy minden emberi tevékenység felhasználja a környezet anyagait. Egy élő növény feláldozása egy tanulási feladatsorért átélhetően megrendítő esemény, amelyet szinte minden alkalommal megfogalmaznak a résztvevők. Ilyenkor utána lehet járni, hogy ha e helyett A4-es papírlapokra rajzoltunk volna színes ceruzákkal, a lapok és a ceruzák előállításához hány bokrot vágtunk volna ki. Megdöbbentő számok jönnek ki. A környezet védelme, gondos felhasználása az átélhető élmény miatt mélyen beépülhet gondolkodásunkba - így tanulunk.

​

/

​

How big is a tree? is an architecture education workshop with multiple outputs, where we learn about...

​

Ourselves

We have a close encounter with a tree/bush - in our minds.

 

By sitting down in a circle in the classroom - learning about that everything is forming space.

By thinking about a tree/bush - learning about the richness and scalelessness of our imagination.

By discussing about a tree/bush - learning about our differences and the completing qualities towards each other.

​

 

Natural structures

We have a close encounter with a tree/bush - in reality.

 

By going to the woods - learning about the connection between natural and built environment.

By looking around for the appropriate tree/bush - learning about collecting data.

By choosing one - learning about weighing our options and making decisions as a group.

 

Anthropometric measurements

We compare ourselves with the tree/bush.

 

By measuring it by ourselves - learning about scale, size and anthropometric measurement units.

By digging it out - learning about a tree’s natural structure and the use of a spade.

By taking it home - learning about logistics and the weight of things.

​

Projection

We take the tree/bush inside our built environment.

 

By fitting the tree/bush in a room - learning about our senses tricking us in size and scale and about what counts as trash where.

By casting strong light beams upon it from different points - learning about projection.

By putting it in a corner - learning about the idea behind the Monge Projection.

 

Drawings

We map and record the tree/bush.

 

By drawing the outlines of its shadows - learning about plans and elevations.

By removing and re-imagining it according to the drawings - learning about the possibilities of our minds and the work of an architect.

​

Elements

We take the tree/bush apart.

 

By cutting, sawing, tearing it into bits - learning about how to use different tools.

By taking off one kind of an element at a time - learning about the role of each element in a structure and the connections between them to form a system.

By piling up yields, leaves, branches, trunks - learning about the complexity of an otherwise usual thing.

 

Geometry

We arrange the different elements according to their qualities.

 

By laying the branches one after the other -learning about lines.

By laying the leaves next to each other - learning about planes.

By piling up yields - learning about volumes.

​

Artificial measurements

We measure it exactly.

 

By measuring the parts according to their geometrical properties - learning about length, area and volume.

By measuring everything using our official measurements - learning about comparability.

By making a list of its properties - learning about different qualities.

 

Built structures

We build a new structure.

 

By building up the structure - learning about load-bearing, rigidity and architectonics.

By binding the elements together - learning about joints.

By helping each other during construction - learning about team-work.

By using all the elements of the tree - learning about waste and sustainability.

By trying to create an interior space for one - learning about scale, our size and spatial needs.

By trying to reach the tree’s/bush’s former size - learning about the laws and wisdom of nature.

By reaching its former size (at least in one direction) - learning about the creativity of man.

 

The ‘How big is a tree?’ workshop

• is designed for children between 6-10 years old, however it also works with older generations.

• is ideal as an introductory class in architecture/spatial education for both architects, drawing and art teachers and visual culture educators, because it connects with them easily and gives spatial creation experiences without the overwhelming verbal or visual use of architectural jargon.

• is time-effective. The whole process usually takes altogether 7 hours, so you can do it in a day, if needed, such as project days in schools.

• can be divided in many parts (as the list above suggests), because it is easy to continue from where the group left it.

• consists of sections focusing on different issues of spatial education and the learning process. These parts can be taken out and done separately, provided the whole story is told to the children, preferably with images of the other phases presented.

• needs a significant amount of space (the branches of an average bush add up to more than 1 km(!) if laid one after the other). 

• introduces the use of materials and hence sustainability in a dramatic way.

• is cheap. With only a few tools (to take the tree/bush apart) and some rope (to put the new structure together) the team is ready - only a tree/bush is needed.

• is easy to manage, because the tasks are not too complicated, so the teacher doesn’t have to focus on explaining everything long and detailed, rather than just giving a hint for the next step and paying attention to where help is needed. (and where the saw is : )